Divat lett a községek és a vidék helyzetével foglalkozni választások előtt nagyok sok párt részéről. Sok ferdítés vagy esetleg ismerethiány miatt ezt a jelen problémájának állítják be. Mint egykori történész vagy történelemtanár néhány objektív ténnyel talán meg tudom világítani, hogy mi is történt valójában.

A vidék alkonya akkor kezdődött, amikor a nagyméretű iparosítással - először Angliában –beterelték a parasztokat a nagyüzemekbe és a bányákba, olcsó munkaerő és a nagy profit reményében.
Magyarországon az 50-es években szovjet mintára irányították a vidékieket, parasztembereket a városi gyárakba.
Előtte elvették a földjüket vagyis a termelőeszközüket, így nem tudtak megélni. A parasztok önálló gondolkodása, munkája, önfenntartása mindig szálka volt a kommunisták szemében.  A 70-es években eltűnt a parasztság Magyarországon, mint társadalmi osztály. Akik nem a  tsz-ben vagy a városban dolgoztak nagy számban mehettek szocialista illetve a  harmadik világ országaiba dolgozni, három évre és ezt többször meglehetett hosszabbítani, nagyon sokan kint maradtak családot alapítva.
Tehát a falvak leépülése igencsak régen elkezdődött pl. közel 100 éve másfél millió ember tántorgott ki Amerikába.
Nyugat-Európában is probléma a falvak elnéptelenedése és a kevés gyermekszületés. A világ pénzügyi elitje, ők gazdasági és lassan politikai elit is mindent megtesz, hogy beterelje vidékről az embereket a nagyvárosokba, ahol egy tömegbe könnyebben tudja őket irányítani. Azt, hogy ezt a folyamatot hogyan lehet lelassítani, megállítani, esetleg visszafordítani, azt igazán senki sem tudja.
Sok párt részéről népszerű kampánytéma lett a falvak helyzete, a többi mérhetetlen mennyiségű ígéretdömpinggel együtt. Ha az ígéreteknek csak a fele megvalósulna, akkor április 9-én eljönne a   kánaán, vagy a mennyország, vagy a kommunizmus, de lehet, hogy a három együtt.
A józanul gondolkodó, megfontolt szavazók természetesen tudni fogják, hogy hogyan kell dönteniük a szavazatok leadásával, a kereszténység, a család és a nemzet érdekében.