Régi legyesbényei bélyegzők
Korábban, amikor a címerünkkel kapcsolatos kutatást végeztük, a Zempléni Irattárban, régi középkori legyesbényei bélyegzőkkel kapcsolatos információkat találtunk. Ezek elsősorban egyházi bélyegzők voltak. Néhány ilyen lenyomatot cikkünkhöz mellékelünk. Ezekről az is kiderül, hogy a fő gazdasági tevékenység szőlőtermesztés, növénytermesztés volt.
polgármester
Legyesbénye címere
A heraldika, vagyis a címertan a történelem egyik segédtudománya, mely halálpontosan szabályokban megfogalmazza, hogyan is kell egy címernek kinézni tartalomban és formában. Vannak olyan települések össze-vissza rajzolnak koronákat, oroszlánokat, amelynek semmilyen történeti helytörténeti alapja nincs. Az önkormányzat 1998-ban alkotta meg és fogadta el címerünk e formáját, ami a község történetéhez, tevékenységéhez hűen kapcsolódik.
Címerünk: Álló, ívelt vonalú pajzs, melynek szürke mezejében sötétkék színű ekevas található. A pajzs elrendezése szokványos a heraldikában. A település lakói földműveléssel, szőlőtermesztéssel foglalkoztak. Erre utal a címerben található ekevas.
A címer formájára utaló bélyegzők már a 18. sz-ban is találhatóak, melyben Mezőbénye elnevezés is látható. Később Egyházasbenye, illetve Legyesbénye lett a település neve. A XIX. században plébániája is volt. 1600-as években Rákóczi Zsigmond, majd I. Rákóczi György birtoka volt. Később elnéptelenedett.
XVIII. század végétől Püspöki, Vaj, Máriássy, Bessenyey, Békési Aspermant családok birtoka. A címerpajzs szürke színe az egyszerűséget, a polgárok méltóságát jelzi. A kék színű motívum a pajzsban a békét jelképezi. Az ekevas a szorgalmat, kitartást jelenti.
polgármester