Községünkben 244 egyedes botanikus kert található, egy helyi kertben, parkban. Több mint 15 éves munka eredménye, az elsőként ültetett fák már 5-8 métert is elérik. Itt 44 fajta növény volt telepítve, zömében örökzöldek, néhány lombhullatófa, gyümölcsfa, cserje. Egy-két egyed őshonos a legyesbényei Fúló-hegyről származik. Néhány különleges örökzöld is látható: páncélfenyő,andalúziai jegenye, balkáni lucfenyő, koreai jegenyefenyő, kínai szúrósfenyő, kínai selyemfenyő, stb (ez utóbbi impozáns, több mint 8 méteres, gyorsan növő fa). Az egyik erdészmérnök, kertész ismerősünk szerint ez az arborétum kis mérete ellenére is már saját klímával rendelkezik, feltehetőleg a fekvése miatt is, mivel déli lejtőn terül el, északról védett területen. Nem kevés gondozást, törődést igényel ez a park, mivel minden fajta más csapadék, talaj, hőmérséklet igénnyel és eltérő fagytűrőképességgel rendelkezik.

A szervezési munkák, az állatállomány beszerzése és az építőanyagok előkészítése után elkezdtük egy kisebb községi biofarm létrehozását. Évek óta érlelődő gondolat volt, hogy a lekaszált füvet, gyomot hasznosítani lehetne. Február óta már rendelkezünk néhány kisállat kérődzővel bárány, kecske kisebb állománnyal. Áprilistól a mai napig a kaszálókon, árkokban és egyéb helyeken található füvet, cserjéket folyamatosan etetjük a farmon.

Látogatóink többségének tetszik a község keleti bejáratánál látható kőszobor. A felállítás helye, a szobor elhelyezése nyilván nem véletlen.

Településünk fennállásának 1000 éves millenniumi évfordulója tiszteletére avattuk fel 2004-ben.

Volt, aki azt kérdezte, hogy miért nem előre néz a szobor. Azért tekint kelet felé mert őseink onnan érkeztek és ott kel fel a nap. Továbbá ilyen jellegű ábrázolások legtöbbször profilból történnek. A pusztai népekről szóló leírásokban, mondákban gyakran feltűnik, mint szakrális jelenség. Feltehetőleg a kerecsensólyomról szóló legendák nyomán. Élettere kelettől egészen hazánkig terjed.

A lényeg, hogy ábrázolása népek, udvarházak jelképei voltak. A dinasztiák isteni származásának a jele. Kívánjuk szívünk szerint, hogy az ősi kerecsensólyom, Turulmadár még sokáig szárnyaljon tovább a Kárpát-medencében.

A legyesbényei kastélymúzeumban látható az a festmény, melyen a katona vértezete ugyanolyan, mint az 1456-os nándorfehérvári diadal hőseinek lovassági páncélzata, Hunyadi János seregében.

Júliusban ünnepeltük a győzelem 562 évfordulóját. A festmény olaj, vászon, szép, díszes fakeretben, 110 x 130 cm-s méretben.
Megtekinthető a helyi kastélymúzeumban.

PROCESSUS PROPORTIONALIS LEGYESBENYENSIS címmel, egy 1050 oldalas kiadvány látható a múzeumunkban. a könyv késő barokk, XVII. sz. végén, kézzel írott mű.

A szöveg első fele latin, második fele magyar nyelven íródott. Szerzője Kapossy Miklós nevű nótárius, valószínűleg pap, többet sajnos nem tudunk a szerzőről. Nem kevés kutatómunka, forrástanulmány kellett egy ilyen terjedelmű könyv megírásához, valószínű hónapokig, de inkább évekig készülhetett. a mérete is impozáns 24 x 40 cm-s, 10 cm vastag.
Eredeti keményfedeles kötése megsérült ezért borjúbőr borítással láttuk el. Nem tudunk arról, hogy készült e ilyen kis településről, egy ekkora terjedelmű, átfogó mű a középkorban.
Egy szép idézet ebből a könyvből bizonyítékként, hogy milyen archaikus fogalmazással írtak egykor:

„Szebb és minden tekintetben érdekesebb vidéket alig lehet elképzelni Legyesbénye környékénél, mintha a mindenható természet egy varázskertbe akarata volna foglalni az isteni jótékonyság e helyét, hogy azt ne csak hasznossá, hanem gyönyörködtetővé is tegye”